130 éve született Vladár Anna és 100 éve halt meg Karikó János. Mindkét évforduló az áprilisi hónaphoz köthető, ezért a Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány meg kíván emlékezni e két egykor Bián élt költőről. Március 27-én a Faluház új kiállítótermében felolvasóestet tart életükről, munkásságukról. Az estet verseik és zsoltárénekeik színesítik. Az alapítvány mindenkit szeretettel vár, aki kíváncsi két egykori hírességünkre.
 
MEGHÍVÓ
 
A Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány meghívja Önt és kedves családját
2010. március 27-én 18 órakor a Faluházban tartandó felolvasóestjére.
 
Az Édes, kedves szülőföldem című irodalmi összeállítással Vladár Anna költő születésének 100. évfordulójára
és  Karikó János költő halálának 130. évfordulójára emlékezünk. 
 
Csendes megemlékezést és koszorúzást tartunk március 27-én  10 órakor a biai református temetőben Karikó János sírjánál,
10 óra 45 perckor a biai katolikus temetőben Vladár Anna sírjánál.
17 óra 15 perckor Karikó János szobránál (Karikó János utca –Ybl Miklós sétány sarok)
 
 Április, e közös naptári hónap kapcsolja össze a két egykor Bián született és élt költőt. 1880. április 20-án született Vladár Anna, 1910. április 2-án hunyt el Karikó János. Mindkettőjük életének fontos része volt szeretett falujuk, Bia.
 
Karikó János 1851. május 19-én Bián született. Élete változatos. Szépen ír és rajzol, szeret olvasni. Az iskola elvégzése után készül továbbtanulni, de szüleinek nem volt tehetsége hozzá. Könyvkötő inasnak szegődik, de a honvágy hazahúzza. Földműveléssel foglalkozik, fuvaroz. Édesapja halála után 19 évesen családfenntartóvá válik. Szorgalmával annyira viszi, hogy tekintélyes gazdája lesz Biának.
A kiegyezés utáni békés időkben szülőfaluja felvirágoztatásáért munkálkodik. Olvasókört, dalárdát alapít. Naplót vezet, verseket ír.
Harmincévesen bekerül a községi képviselő-testületbe, és esküdtnek is megválasztják. Kétszer is bírója lesz Biának. A megalakuló Hitelszövetkezet könyvelője lesz, és ezt a munkáját élete végéig ellátja. Megyeválasztáson megyebizottsági tagnak jelölik, s ő kapja a legtöbb szavazatot. Egyházgondnoki tisztet is ellát. Bia terjeszkedése érdekében tesz lépéseket, munkája eredményét azonban már nem éli meg.
Versei örök emberi értékekről szólnak: hazaszeretetről, hűségről, tisztaságról, becsületről. Szerette hazáját, szülőföldjét, az embereket; hűséges volt a magyar földhöz , s falujához; elsődlegesnek tartotta a családi élet erőt adó tisztaságát; becsülettel végezte munkáját a köz érdekében és saját boldogulásáért.
Kiadásban jelennek meg: Vőfélyi és Násznagyi beszédei, Vadon virágai című verseskötete és Válogatott verseinek gyűjteménye. 
Az utódokra hátrahagyott 29 kötetes naplójába írta életének fontos eseményeit, verseit, melyet ma dédunokái őriznek.
 
Vladár Anna 1880. április 20-án Bián született. Kilencen voltak testvérek. Fivére, Gábor Visszaemlékezéseim című önéletrajzi könyvéből tudhatjuk meg, hogy milyen családban élték boldog gyermekéveiket a Vladár testvérek.
Elemi iskolai tanulmányait a pesti angolkisasszonyoknál folytatta, majd tanári oklevelet szerzett. Több magániskolában tanított, majd Győrbe került, ahol 30 éven keresztül tanított a polgári leányiskolában.
Vladár Anna életét Istennel és hitével való mindennapi kapcsolata irányította, erről szép verseiben vall. Alkonypírban című verseskötete 1943-ban jelent meg. Ebben életéről, álmairól, falunkról és rajongásig szeretett édesanyjáról verselt.
Biára tért vissza 30 éves tanári pályájának befejeztével, és itt halt meg 1966-ban.

Vissza