Képviselői „csúsztatás”
Elõzõ számunkban írtunk arról, hogy a képviselõ-testület meghosszabbította a Szily-kastély hasznosítási pályázatát. A téma tárgyalása közben a nem pontos elõterjesztés alapján dr. Gyõri Gábor – anélkül, hogy meggyõzõdött volna a tényekrõl – arról érdeklõdött, hogy a Krónikában való megjelentetésre fizetett-e hirdetési díjat az önkormányzat és mennyit. A polgármester elmondta: annyit költött az önkormányzat, amennyibe egy kézszorítás kerül. Dr. Gyõri Gábor gunyoros mosollyal arról érdeklõdött tovább, hogy ez ingyenes felajánlás volt-e a Krónika részérõl. „Érthetõ így a kézfogás, mert van olyan kézfogás, amibe csúsztatunk, de nem erre utalt polgármester úr, ugye?”
Szerintem, ha valaki munkát végez, megérdemli, hogy kifizessék. Ha a Krónikában megjelent volna e pályázati felhívás, annak hirdetési díja megillette volna a Krónika kiadóját. Azonban én hiába kerestem, nem találtam ilyet a Krónikában. Ezek szerint Gyõri Gábor még a kérdésével sem mondott igazat, valótlant állított. Ismételten alaptalanul vádaskodott, ráadásul minõsíthetetlen stílusban. Nem rendelte meg senki a pályázat közzétételét, nem is jelent meg ilyen a Biatorbágyi Krónikában, és senki egy fillért sem fizetett.
Ellenben a Krónika szerkesztõsége megjelentetett e témában egy egyoldalas ismertetõt, amelyik sokkal informatívabb formában tudósított a Szily-kastély hasznosításáról. E megjelent ismertetés alapján kereste meg a hivatalt az egyik érdeklõdõ. Emellett a Vendel-túrák alkalmával is felhívtuk erre a figyelmet. Ezekrõl tudósítást is megjelentettünk. Saját költségünkön az interneten is elérhetõvé tettük. Mindezekért egyetlen fillért sem kaptunk, azonban kiadásunk volt vele. És Gyõri Gábor mit tett az ügy érdekében? Még a testületi ülésen sem azt képviselte, hanem alaptalanul vádaskodott. De tett-e sok hasznosat eddigi biatorbágyi léte során? Még képviselõi munkáját is csak hellyel-közzel látja el, többször a testületi ülésen sem vesz részt, a bizottságin meg fehér holló. Még az egészségügyi bizottság elnöki tisztjérõl is le kellett mondania emiatt. Rendezvényeken pedig én mostanában nem láttam, még egészségügyi vonatkozásún sem. (Képviselõi tiszteletdíját vajon milyen elvégzett munka után veszi fel?) De minket, ahol lehet, támad.
Pedig a Krónika szerkesztõsége az elmúlt közel húsz évben több millió forint értékben végzett ingyenes munkát. Számos alkalommal jelentettünk meg önkormányzati felhívásokat, hirdetményeket, pályázatokat, sokszor ellenszolgáltatás nélkül. Minden évben megjelentetjük ingyen az egyesületek 1%-os támogatására szóló felhívásokat, közhasznúsági jelentéseiket, hirdetéseiket. Mindezt ingyen. Az önkormányzat az elmúlt húsz évben igen gyakran használta képeimet, grafikai munkáimat jogdíjfizetés nélkül. A várossá nyilvánítási ünnepség kiállításával ugyan megbízott az önkormányzat bizottsága, de pénzt „elfelejtett” hozzárendelni, a közel milliós nagyságrendû összeget mi álltuk. De említhetném az arculati kézikönyvet is. Elsõ változatában Biatorbágy címerének fejezetét én nem láttam. Ezek után adtam át a grafikailag általam ingyen tervezett címerrajz állományát, természetesen ismét ingyen. Az önkormányzat ugyanakkor 6–7 millió forintot fizetett a kézikönyvért. Nem nekünk. Mûemlékeink helyreállítása érdekében nem kis összeggel csökkent családi kasszánk. Havonta ingyenesen készítjük a Forrást. És sorolhatnám hosszan…
De mit tett Gyõri Gábor, hogy kézbe csúsztatott juttatásokról beszél? Szerintem magából indul ki. Az õ háziorvosi hivatása közben úgy látszik, ezt annyira megszokta, hogy el sem tudja képzelni, mások másképp élnek. De emellett Biatorbágytól kapott „ingyen” egy háziorvosi praxist. És ezt több millió forint értékben eladta. Vajon „csúsztatott-e” egyetlen fillért is az önkormányzat kasszájába? Vagy átutalta-e Biatorbágy valamelyik civil szervezetének? Vagy csak – mint „jól megérdemelt juttatást” – zsebre vágta…
Talán ideje lenne, hogy vállalt kötelezettségét ellássa, és ne mások lejáratásával foglalkozzon! Az embereknek elege van ebbõl. Nekem is…
Horváth Imre

Vissza